Magyar English Deutsch

Rólunk írták

Orosházi Élet
2007. február 9.
 
Édesen cukor nélkül
 
Hagyományos helyi jellegzetesség, tápláló édesség, reformélelmiszer, vitaminbomba – egyszóval búzacsíramálé.
Nagyon egészséges, tipikus orosházi népi étel. Népnyelvi megjelölése a Nyugat-Dunántúlon (és városunkban) a szaladós. Rendkívül gazdag vitaminokban (A, B1, B3, B5, B6, B10, B12, E, K,), ásványi anyagokban és nyomelemekben (Fe, Mn, Cu, I, Mg, Ca, Zn, Na K, Se, F, P, Cl, S, Cr, Si). A csírázó magban működő enzimek az összetett keményítőt egyszerű cukrokká alakítják- ezért nem kell az étel készítéséhez cukrot hozzáadni- , a bonyolult fehérjéket aminosavakra, a zsírokat könnyen emészthető zsírsavakra bontják.
A csíramálét nemcsak a húsvéti hagyományok, hanem gyógyító hatásai miatt is fogyasztják. Fáradtság, idegrendszeri probléma, bél- és májbetegségek, hajhullás, ízületi gyulladás, vesepanaszokra kiváló gyógymód.
Betegségmegelőző hatása is jelentős. A nagymamám így mesélte el nekem az elkészítését.
Gyermekkori, szép emlékeim közé tartozik, amikor csíramálét sütöttünk. Mikor az anyukám készült a húsvéti ünnepekre, már jó előre beáztatta a búzát, amiből a csíramálét készítettük. Gondosan megmostuk, kiterítettük egy deszkára, kicsit meglocsoltuk vízzel, és vizes konyharuhával letakartuk. Ezt napközben időnként cserélgettük, egészen addig, amíg el nem kezdett csírázni, mert akkor már szabadon hagytuk és úgy locsoltuk. Elkezdett nőni, és amikor a csírája már olyan 15-20 centiméter-valamint szép sárga, de még nem zöld- volt, akkor összeaprítottuk, kicsavartuk a levét, vagy a régi nagymozsárban megtörtük. Ebbe a finom lébe lisztet kevertünk – nem túl sokat- tepsibe öntöttük, és előmelegített, jó forró sütőben, hozzávetőleg fél órát sütöttük.
Amikor kész volt, körülültük az asztalt, és jóízűen falatozott belőle az egész család.      Zs.Á.
 
 
 
 
Elixír Magazin 2011. december
 
Az Orosházi búzacsíramálé
 
Ősi hagyományokon alapuló helyi jellegzetesség, tápláló édesség, reformélelmiszer, vitaminbomba, vagyis BÚZACSÍRAMÁLÉ!
 
Sajnos fejlett társadalmunkban egyre kevesebb természetes, és adalékmentes élelmiszert fogyasztunk, ami miatt egyre többször előfordulhatnak a vitamin és az ásványianyag  hiányok, amik tünetekkel, betegséggel járnak.
Vajon honnan tudták Őseink, hogy a hűvös őszi, és a hideg téli hónapokban az immunrendszer erősítésére a csírának egy kívánatos formáját fogyasszák?
Vajon honnan tudták, hogy a csíra, mint az élet új forrása tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal? A búzacsíramálét, a csíráztatott búzából sütéssel készült édességet századok óta fogyasztják Orosházán és környékén. Valószínűleg Zombáról hozták magukkal bevándorló őseink, ahol még csiripiszli néven ismerték. Érdekessége, hogy a hagyományok megőrzése útján maradt ránk, csak a magyarok lakta területeken jellemző, és ott is csak szórványokban. Az elkészítésének egyszerűsége miatt is sütötték a csíramálét, mint egészséges édességet. Sütés közben a búzában szereplő összetett keményítő egyszerű cukorrá alakul, a bonyolult fehérjéket aminosavakra, a zsírokat könnyen emészthető zsírsavakra bontja. A csíráztatott búza levével feldagasztott tésztát már tették is a felfűtött kemencébe. Az orosházi csíramáléra jellemző, hogy kemény ropogós a széle, amit az ínyencek szeretnek, és az a semmihez nem hasonlítható bársonyos csíra íze, ami annak köszönhető, hogy töményebb keverékkel csináljuk, több csíralevet használunk fel, és egy szem cukrot sem alkalmazunk, így az nem tompítja az eredeti ízvilágot. Ha a csíra – ami sok odafigyelést és gondozást igényel- jó, akkor a málé édes lesz, és a méz állagú édes lé kiül az edény alján. Jelenleg a tudomány is felfedezte a búzacsírát, mit az egészség forrását, így a reformtáplálkozásban is egyre nagyobb szerepe van a csírának.
Ebből lett kifejlesztve az AVEMAR, a daganatos betegségek gyógyhatású szere is.
Vitaminokban (A,E,B1,B2,B3,B5, B6,B10,B12,E,K) gazdag. Ásványi anyagok jelentős mértékben megtalálhatók benne, például: kalcium, vas, nátrium, magnézium, kálium, cink, réz, mangán, króm. Szívesen fogyasztják, mert jó immunrendszer erősítő, betegség, fáradtság megelőző hatása miatt.
Az Orosházi búzacsíramáléban semmilyen mesterséges adalékanyag, színezék, tartósítószer nincsen. Remélem, Ön és családja egészségére fog szolgálni ez az Orosházán a hagyományok alapján megőrzött, különleges ízvilágú, manapság reformélelmiszernek nevezett édesség, a búzacsíramálé.
Egészségükre!
 
                                                               Tóth Bálint, csíramálé készítő
 
 
 
 
 
 
 
Orosházi Élet
2012. október 12. Péntek
 
 
 
Határ menti
 
Félidejénél tart a HURO elnevezésű magyar-román határ menti  együttműködés, melynek keretében négy megye hagyományos és különleges élelmiszereit, termékeit, az ezekhez kapcsolódó rendezvényeket, illetve vendéglátóhelyeket rendszerezik  a résztvevő szervezetek.
Az elmúlt héten Hódmezővásárhelyen partnertalálkozón értékelték a résztvevők az eddigi eredményeket.
Csongrád megyéből bemutatkoztak a kistermelők bio- és ökotermékeikkel, majd tájékoztató hangzott el a falusi turizmus kínálta lehetőségekről. Békés megyéből az Orosházi Gazdakör tartott bemutatót. Az Arany Patkó Csárda töltött káposztát kínált, Tóth Bálint pedig a híres orosházi csíramáléval ismertette meg a látogatókat. Az orosházi kenyér, a Merian orosházi libamájkonzervjei, a békési kisüsti gyümölcspálinka, a csabai és a gyulai kolbász is szerepelt a bemutatón.
A vendéglátóhelyek közül a Fehér Hattyú Panzió és Étterem, valamint az Alföld Gyöngye Hotel és Konferenciaközpont öregbítette az orosházi vendéglátás jó hírét.
A gyopárosi élmény- és gyógyfürdőt, mint turisztikai lehetőséget mutatták be a szakmai közönség előtt.
A jövő hónapban Aradon, majd Temesváron kerül sor partnertalálkozóra.
A projekt honlapja: WWW.federto.eu.
 
 
 
 
 
 
 
Orosházi évszakok 2012. Tél
 
 
 
Reformédesség: csíramálé
 
Orosházán most is kedvelt a csíramálé, korábban írtunk róla az Oroscafe internetes hírportálunkon, igen sokan ajánlották az írást barátaiknak. Környezetünkben tehát sokan ismerik a reformédességnek számító, búza alapanyagú táplálékot.
 
Természetes dolog, hogy búzából készül a mindennapi kenyerünk, azonban sokan nem is tudják, hogy egy reformédesség fontos alapanyaga is.
A csíráztatott búzából sütéssel készült édességet századok óta fogyasztják a Dél-Alföldön. Az elmondások alapján Orosházára a zombai ősök hozták magukkal, és tették ismertté. Az évtizedek alatt kicsit megkopott országos hírneve, vidékünkön  azonban még ma is népszerű. Jókai Mór Az Aranyember című regényében így dícséri: „fenséges, mézédes csíramálé”. Rendszerint a hosszú árnyékot vető didergő téli hónapok, az adventi és húsvéti böjtök kedvelt eledele volt. Egyszerű, olcsó, sőt mi több, igen egészséges és tápanyagokban gazdag étel. Országszerte több néven is ismerik, például a Kisalföldön, Csallóközben: kötis, a Garam és Ipoly mentén: biracs, Kelet-Dunántúlon: csiripiszli, a Rábaközben: szaladós. A csíramálé legfontosabb alapanyaga tehát a búzacsíra, melynek értékes szerepe van a táplálkozásban.
Rendkívül gazdag A-, B1-, B6, B12, E, K vitaminokban, valamint ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz, melyek a szervezetünk számára elengedhetetlen fontossággal bírnak. Rendszeres fogyasztása erősíti az immunrendszert, serkenti az emésztést, csökkenti a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát, előnyösen befolyásolja a vérsejtek, csontok, mirigyek és izmok működését.
Orosházán a csíramálé kultuszát Tóth Bálint vállalkozó ma is ápolja, aki egy több évtizedes hagyományt vett át, és az Árpád utcai üzemben az eredeti csíramálé receptje alapján készíti e finomságot. Az általa sütött csíramálé cukor és tartósítószer hozzáadása nélkül készül.
A reformédességről bővebben a www.oroshazicsiramale.hu internetes oldalon olvashatnak, a csíramálé megvásárolható az orosházi üzletekben és a piacon.
 
 
 
 
 
Orosházi Élet
2013. március 22.
 
 
Minőséget, értéket a helyi vállalkozóktól
 
Az eredeti recept alapján
 
Tóth Bálint vállalkozása 13 éve készít és árul a városban csíramálét.
Egy álma vált valóra azzal, hogy 2000-ben létrehozatta üzemét, ahol szeptembertől áprilisig sütik e finom reformédességet.
Tóth Bálint (képünkön)  gyerekkorától imádja a csíramálét. A városban akkor egyedüliként Bikádiné Marika néni sütötte kemencében a csíráztatott búzából készült reformédességet. 18 évesen ő is úgy döntött,, belekezd a sütésébe és  árusításába, a terve azonban nem válhatott valóra. 2000 tájékán a sors úgy akarta, hogy Bálint ismét a csíramálé  közelébe kerüljön. Ismerősétől, aki felhagyott a csíramálésütéssel, Bálint megvette a szükséges eszközöket, s elkezdte az üzem tervezését.
-Nehéz volt a kezdet. 2000-ben építettük meg az Árpád utcai üzemet, ahol a mai napot is készítjük a csíramálét. Akkor vezették be Magyarországon a HACCP-rendszert, szigorú feltételrendszerrel. Saját tőkéből és a Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól kapott kedvezményes kamatozású kölcsönből indítottam el az üzem működését. De nemcsak a beindításnál, hanem a sütésnél is voltak nehézségek, így megkerestük Bikádinét, hogy ossza meg velünk az eredeti csíramálé készítésének titkát. A mai napig ezt sütjük, természetes alapanyagokból, hozzáadott cukor és adalékanyag nélkül. Az alapanyagokat helyi termelőktől szerezzük be. A hagyományápolás mindig is része volt az életemnek, ezért nem kérdés, hogy nálunk kizárólag eredeti recept alapján készülhet a csíramálé- összegzett Tóth Bálint. A vállalkozás hat családnak biztosít megélhetést. A csíramálét szeptembertől áprilisig sütik, de a dolgozókat szezonon kívül is tudják foglalkoztatni.
Somodi Gy.
 
 
 
 
Orosházi Élet
2014. november 28.
 
Helyi Értéktár
 
Újabb öt tétel
 
Bővült a város területén fellelhető helyi  értékeket tartalmazó gyűjtemény, a javaslatokat még várják.
 
Hétfőn a városházán ülésezett az Orosházi Települési Értéktár Bizottság, a beérkezett javaslatokat értékelve öt esetben döntöttek az értéktárba történő felvételről. A helyi értékeket tartalmazó gyűjteménybe emelték az Eötvös iskolában található katolikus emléktermet, Justh Zsigmond munkásságát ,  az orosházi búzacsíramálét, Thék Endre munkásságát és az orosházi szálonvarrott szőrhimzést. Négy tételről már korábban határoztak: az Orosházi Értéktárban található Gellértegyháza, az orosházi bélyeges téglák, a helyi lótenyésztés és az orosházi kolbász.
-Az értéktár a város területén fellelhető helyi értékeket tartalmazó gyűjtemény lesz. A javaslatokat továbbra is várjuk, terveink szerint jövő év februárjában a helyi értékekről tájékoztató konferenciát is tartunk-tudtuk meg a helyi értéktár elnökétől, Horváth Józseftől.
A hétfői ülésen döntöttek arról is, hogy a bizottságon belül szakmai munkacsoportokat hoznak létre az értékek felkutatására. A települési értéktárból a megyei vagy akár az országos értéktárba is eljuthatnak az orosházi értékek, a legkiválóbbak pedig a hungarikumok közé kerülhetnek.
taka.